Sziasztok!
Mint ismeretes, egy átgondolatlan tisztifőorvosi határozat eredményeképpen 2020. március 27-én (pénteken) hajnaltól minden, Magyarországra külföldről belépő áruszállító jármű vezetőjét házi karanténba utalták. Egyesületünk közreműködésének köszönhetően a probléma 24 órán belül megoldódott. Az április 1-jén kihirdetett, vonatkozó kormányrendelet végül hatályon kívül helyezte a tisztiorvosi határozatot, és reményeink szerint véglegesen rendezi ezt a kérdést — mondta az MKFE főtitkára a Klubrádió „Reggeli gyors” című, április 3-i adásában.
http://fuvarlevel.hu/hetvegen-es-a-munkaszuneti-napokon-sem-lesz-kamionstop/
Felfüggesztik a hétvégi és a munkaszüneti napokra vonatkozó kamionstoppot – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium vasárnap az MTI-vel.
https://trans.info/hu/a-katonasag-mar-a-waberer-s-nel-es-a-rail-cargo-nal-is-benn-van-179998
További vállalatoknál jelentek meg a honvédelmi irányító törzsek – közölte a Honvédelmi Minisztérium pénteken az MTI-vel. A listán élelmiszeripari, szállítmányozási és vegyészeti cégek szerepelnek.
Az akciócsoport döntése nyomán a következő cégekkel bővült a létfontosságúnak minősített vállalatok köre:
Rail Cargo Hungaria Árufuvarozási Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
Waberer’s International Nyrt.,
Bonafarm Zrt.,
Kometa 99 Élelmiszeripari Zrt.,
Pápai Hús Korlátolt Felelősségű Társaság,
Goodmills Magyarország Malomipari Korlátolt Felelősségű Társaság,
GLOBUS Konzervipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
BONDUELLE CENTRAL EUROPE Zöldségfeldolgozó Korlátolt Felelősségű Társaság,
ALKALOIDA Vegyészeti Gyár Zrt.
A SZÉP Kártyákat érintő módosítások jelentek meg a tegnapi Magyar Közlönyben. A veszélyhelyzetet követő 60 napig könnyítést kapnak a kártyabirtokosok, de élelmiszer vásárlására továbbra sem lehet felhasználni a kártyákat.
A veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben díjat nem számíthat fel – olvasható a rendeletben.
Ursula von der Leyen, Európai Bizottság
Igen, ez az igazság: Európát eleinte részben sokkolta a láthatatlan ellenség és a példa nélküli méretű és gyorsaságú válság. A kezdeti hibákra ma is fájó visszagondolni.
De Európa mostanra összefogott. És ezt az összefogást az egész Unióban megnyilvánuló együttérzés hulláma táplálja. Az elmúlt hetekben tanúi lehettünk, hogy nyugalmazott orvosok és ápolók kötelességüknek érezték, hogy segítsenek, és önkéntesek millió állnak készen arra, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek azért, hogy segítséget nyújtsanak. Tanúi voltunk, amint éttermek ételt szállítanak a kimerült egészségügyi dolgozóknak, márkás divatcégek kórházi hálóingeket gyártanak, autógyárak pedig lélegeztetőgépeket állítanak elő.
A még nagyobb tragédia elkerülésére jelenleg fordított milliárdok és billiók beruházást jelentenek jövőbeli védelmünkbe és generációkat fognak összekötni. Ezért kell a következő költségvetésünk forrásait intelligens és fenntartható módon befektetnünk. Ezeknek a forrásoknak elő kell segíteniük mindannak a megóvását, ami fontos számunkra, és megújítani az európai nemzetek közötti összetartozás érzését.
Életbevágó továbbá, hogy oly módon költsük el, ami beruházást jelent a jövőnkbe – fordítsuk a pénzt például innovatív kutatásra, digitális infrastruktúrára, tiszta energiára, intelligens körforgásos gazdaságra vagy a jövő közlekedési rendszereire. Egy ilyen fajta Marshall-terv segít modernebb, fenntarthatóbb és ellenállóbb Európát építeni. Hiszem, hogy a jelenlegi helyzetből egy ilyen Unió emelkedhet ki – ahogy az történelmünk során minden egyes válságot követően megtörtént.
1500 milliárd eurós gigantikus európai mentőprogramról gondolkodnak Brüsszelben, íme a keretek:
Thierry Breton, belső piacért felelős biztos (címlapképünkön) és Paolo Gentiloni, gazdaságpolitikai biztos cikke többek között a Bruxinfón is megjelent, amely a koronavírus válság miatt összeurópai válaszlépésre, szolidaritásra szólított fel és az alábbi főbb üzeneteket fogalmazta meg:
Az Unió előtt álló kihívások középpontjában álló finanszírozási kérdéssel való megbirkózáshoz három alapelvet fektetett le a két uniós biztos: 1) egyetlen tagországot sem szabad kihagyni; 2) egyetlen gazdaság sem maradhat magára a világjárvány áldozataként; 3) valamennyi tagállam hasonló feltételek mellett kell, hogy hozzáférjen a céljaik finanszírozásához szükséges forrásokhoz.
További alapfeltétel, hogy a 27 tagállam finanszírozási igényeinek arányosnak kell lenniük a szóban forgó kihívások mértékével. Emlékeztetnek rá, hogy a Bundestagban megszavazott 356 milliárd eurós, kiegészítő többletkibocsátásról szóló terv (az első 600 milliárd eurós terv mellett, amely 400 milliárd garanciát tartalmazott) gyakorlatilag a német GDP 10% -át teszi ki.
Amennyiben ezt a 10%-ot vesszük alapul az uniós igények felmérése céljából, akkor a finanszírozási igények 1500-1600 milliárd euróra rúghatnak. Ez az összeg közvetlenül elérhető lenne a gazdasági szereplők számára – veti fel a két biztos.
Ebből 750 milliárd eurót tesz ki az EKB által bejelentett eszközvásárlási program (államkötvények megvételi tervét jelentette be)
További 100 milliárd eurót tenne ki az új európai munkahelyvédelmi program (SURE), amelyet a Bizottság a munkavállalók jövedelmének fenntartása érdekében terjesztett elő múlt csütörtökön
A további kiegészítő támogatás származhat már létező vagy az európai szerződések keretein kívül eső, még nem létező eszközökből. Például az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) programjaiból, de átdolgozott, innovatív és a krízis megoldására szabott feltételekkel. Vagy az Európai Beruházási Banktól (EBB), amelynek forrásait a helyzet sürgősségére tekintettel rövid határidővel megnövelnénk.
A rendkívüli forrásigény miatt szükség lesz egy negyedik európai finanszírozási pillérre is: a tagállamoknak most együtt kell megmutatniuk, hogy közös erővel képesek innovatív döntést hozni. Példaként hozza fel a két uniós biztos egy Európai Alap életre hívását, amelynek kifejezett célja a hosszú távú kötvények kibocsátása lehet. Egy ilyen innovatív pénzügyi alap költségvetési forrásokkal is kiegészíthető lenne, természetesen a források hatékony felhasználását szabályozó feltételrendszerrel, különös tekintettel a finanszírozás céljára, amelyet szigorúan a jelenlegi válsághoz kapcsolódó közös ipari fellendülési beruházásokra lehetne korlátozni.
A Ford március 19-től függesztette fel a gyártást legfontosabb kontinentális európai üzemeiben, a németországi Saarlouis és Köln, a spanyolországi Valencia és a romániai Krajova városokban, március 23-tól pedig az Egyesült Királyságban, a Bridgend és a Dagenham motorgyárakban. Emellett a Ford legtöbb egyéb tevékenysége is szünetel Európa-szerte, kivéve azt a néhányat, amelyek létfontosságúak az üzletmenet folyamatosságának biztosításához.
Az Amazon több ezer alkalmazottat vesz fel a koronavírus miatt növekvő megrendelések kezelésére
HATÁRINFÓ:
Románia: Csanádpalota 1 óra/be;
Szerbia: Röszke 3 óra/be; Tompa 2 óra/be
Ausztria: Hegyeshalom 1 óra/be; Sopron ¼ óra/be
Szlovákia: Parassapuszta 1 óra/be; Rajka ½ óra/be; Vámosszabadi: ¼ óra/be